Napjaink embere egyre kevésbé van tisztába a természet törvényeivel.
Az átlagemberek azt még csak-csak tudják, hogy létezik növekvő és fogyó Hold, de a felszálló és leszálló Holdról sokan nem is hallottak.
Eleink pontosan tisztában voltak ezekkel a ritmusokkal - persze nekik "volt még idejük" feltekinteni az égre... :-) ...például a szappanoperák helyett... :-).
Nekünk újra föl kell fedeznünk ezt a tudást, és - lehetőség szerint - tovább kell adnunk gyermekeinknek!
Számos logikus összefüggést fogunk felfedezni...
A fel- és leszálló Hold
A fel- és leszálló Hold megértéséhez, azt kell képzelnünk, hogy Földünk a középpont, és minden körülöttünk forog! :-)
Mindent úgy, ahogy őseink látták, vagyis a Földről föltekintve!
A Földről nézve minden - a Hold és a Nap is - a Föld körül kering.
Ebből a nézőpontból az égbolt mozgásában rendszeresség figyelhető meg.
Akár úgy is tekinthetünk rá, mint egy hatalmas kozmikus órára.
Ilyen - nekünk, a mai kor emberérének - érdekes jelenséget mutat pl. az est-hajnali csillag.
Ugye már azt sem tudjuk, hogy miért ez a neve!? :-)
Az est-hajnali csillag a Vénusz bolygó. Azt bizonyára már hallottuk, hogy a Vénuszhoz a női minőséget, a nőiséget, a Marshoz pedig a férfi minőséget, a férfiasságot kötik a téma szakértői.
A Vénusz az egyetlen égitest, amely törvényszerűleg változtatja a Földről látható megjelenését.
Egyszer hajnalban jelenik meg, és az ősi sumír hit szerint ez a "szűzi" formája.
Aztán - kb. 240 nap - tündöklés után eltűnik, majd újra megjelenik, de már nem hajnalban, hanem kora este, a legkorábban látható csillagként.
Innen hát az elnevezés!
De ezzel még nincs vége a "véletlen" érdekességeknek!
A sumír hit szerint ez a Vénusz "Anya" formája, hiszen a "hajnalcsillag" megjelenésétől számítva, éppen annyi idő telik el - míg az "Anya" csillag megjelenik - amennyi egy földi Anyának kell, hogy kihordja gyermekét... :-) "Kilenc" holdforduló!
Érdekes ugye?! ...sok mindent nem tudunk már ma...
Térjünk vissza a fel- és leszálló Holdhoz!
A Földről nézve tehát a Nap és a Hold egy meghatározott pályán kering a Föld körül.
A Hold pályája 5 fokos szögben tér el a Nap pályájától, amelyet az asztrológiában ekliptikának neveznek.
Ennek a következménye, hogy a Hold 14 napig felszálló és 14 napig leszálló ágban van.
14 napon keresztül a Hold mindig egy kicsit magasabbra emelkedik, majd amikor a legmagasabb pontját eléri leszálló ágba kerül, és 14 napon keresztül napról-napra ereszkedik, egészen a mélypontjáig.
Mindehhez kapcsolható még különböző csillagok csoportosulása - asztrológiából ismert állatövi jegyek csillagképei. Mégpedig úgy, hogy a Földről nézve, a Hold melyik csillagkép csillagaival együtt látható.
A Hold legmagasabb pontját mindig az Ikrek csillagképben éri el.
Az Ikrek csillagkép csillagai:
A legalacsonyabb ponton pedig a Nyilas csillagképpel látható.
A Nyilas csillagkép csillagai:
A Hold legalacsonyabb és legmagasabb pontjait nevezzük a fordulópontnak.
A Nap éves ritmusát a téli és nyári napfordulók tagolják, a Holdnál ez a ritmus havonta figyelhető meg.
A Holdnál ugyanúgy mint a Napnál a felszálló ág a növekedéssel és kiteljesedéssel hozható összefüggésbe, míg a leszálló szakasz az érleléssel és a visszahúzódással.
A felszálló és leszálló pályák váltakozása 27.33 nap alatt megy végbe.
Ez az un. tropikus holdritmus, amely rövidebb, mint az első részben leírt szidonikus holdritmus, amely 29.5 napot igényel.
A növényi nedvek felszálló Hold idején emelkednek, leszálló Hold idején pedig a gyökerek irányába áramlanak.
A Hold pályája (ELTE Csill. Tanszék honlap) |
...folyt.köv. ...
Felhasznált irodalom:
REGINA ENGELKE: Kertészkedés a Holddal
Badiny Jós Ferenc: Az ISTER-GAMI OROSZLÁNOK TITKA