2012. december 24.

Békés, Boldog Karácsonyt kívánok mindenkinek!

2012. december 16.

Pályázat - Magyarország legszebb Konyhakertje 2013.

Most egy kicsit könnyedebb témát választottam, de törvényi értelmezéseket később folytatni fogom :-D!

Időnként át szoktam futni az épp aktuális pályázati kiírásokat, és egy nagyon nekem valót találtam, amelyet szeretnék veletek megosztani!
Pályázni lehet Magyarország legszebb konyhakertje 2013. címre!
...én biztosan fogok! ...és erre bátorítok mindenkit! :-)

Az első lépéseket már meg is tettem, írtam az Önkormányzatunknak egy e-mail-t, amelyben kértem, hogy csatlakozzanak a programhoz! ...sajnos egyenlőre még válaszra sem méltattak, de nem adom fel!

Tehát az első és legfontosabb, ha szeretnétek részt venni, hogy az Önkormányzatotoknak csatlakozni kell a programhoz!

Ime a szükséges űrlap:

A program célja, hogy egyre több család - újra otthon - saját maga állítsa elő az önellátáshoz szükséges élelmiszerek minél nagyobb hányadát! 
Ezek után nyilvánvaló, hogy számomra ez egy kedves kezdeményezés! 
Az értékrendje és üzenete teljesen hasonló azokkal a célokkal, ami miatt ezt a naplót írni kezdtem!

Lássuk a pályázati kiírást:

A pályázathoz tartozik egy rendezvény sorozat is, amelynek anyagai megtekinthetőek:

" Legszebb konyhakertek" 2012. program ismertetése és a program 2013 évre történő országos meghirdetése

2012. évi karcagi mintaprogram zsűri általi tapasztalatai, összegzései - 

A növényvédelem nem egyenlő a permetezéssel - Hajdú Csilla növényvédő szakmérnök

Biokert a ház körül - Dr. Roszik Péter címzetes egyetemi docens

A rövid értékesítési lánc adta lehetőségek - Szabadkai Andrea MNVH elnökségi tag

A NAKVI és az MNVH feladatai és lehetőségei a konyhakerti programok megvalósításásban - Vágó Ilona

Az újjászerveződő Agrárkamara küldetése a kisgazdaságok erősítése terén - Györffy Balázs Magyar Agrárkamara Elnöke

Ugye kedvet kaptatok!? :-)))
Első lépés tehát, felvenni a kapcsolatot az Önkormányzattal!!!!

2012. november 18.

Utazás a föld körül - Aranykorona érték

Elnézést kérek mindazoktól, akik rendszeresen szeretnék olvasni az írásaim!
Annyi mindent akarok egyszerre csinálni, de sajnos - vagy nem sajnos - az én napjaim is csak 24 órából állnak :-)!
De azért igyekszem!

Mostanában egyre többet hallunk a médiákban a készülő földtörvényről, ezért fontosnak tartom, hogy minél előbb tisztázzuk a felmerülő kérdéseket.
Rögtön a törvény elején már találkozunk az aranykorona-értékkel mint földminősítési értékszámmal, később aztán  számtalanszor fordul elő a szövegben.
Bizonyára sokan tudják, pontosan mit is jelent, de ez a központi fogalma a termőföld értékelésnek, ezért mindenképp szentelnék neki egy bejegyzést!

Aranykorona-érték

A föld értékének meghatározásához találni kellet valamilyen egységes mérőszámot.
Azt bizonyára sejtjük, hogy a fekvése nem elegendő információ, de még ha elegendő is lenne, milyen módon értékeljük fel a fekvés alapján?! Mi számít értékesnek és mi értékesebbnek?
Ezekre a kérdésekre az 1800-as évek végén megalkották a válaszokat, mégpedig az 1875. évi VII. törvénycikkben, amely a földadó szabályozásáról szól.
Ebből ki is derül, hogy az egységesítés tulajdonképpen az adóztatást szolgálta :-)...

Az aranykorona-érték a mértékegység, amely az egyes földrészletek jövedelemtermelő képességét fejezi ki.
Nem túl egyszerű a meghatározása, de elvégezték már nekünk őseink :-)!
Lássuk:
Mintavételezési pontokat, helyeket kellett kialakítani, ezt nevezték járási mintatereknek. 
A mintatereken (területeken), folytatott gazdálkodás eredményei alapján állapították meg az egyes községek földjeinek aranykoronában meghatározott értékét.
Először fel kellett osztani a létező termőföldeket un. művelési ágakra:
  • szántóföld
  • kert
  • rét (kaszáló)
  • szőlő
  • legelő
  • erdő és 
  • nádas.
Majd széttördelték az ország területét 12 részre (a domborzati és éghajlati adottságokat, viszonyokat figyelembe véve).

Az így kapott  hasonló tulajdonságokkal rendelkező területeken becslőjárásokat alakítottak ki (jelenleg hazánkban 211 becslőjárás található).
A mai besorolások a 105/1999. (XII.22.) FVM rendelet-ben találhatóak meg.
Szűcsi község a gyöngyösi becslőjárás második osztályozási vidékébe tartozik.

Becslőjárás:
a földminősítési rendszer olyan területi egysége, amelyben a termelési feltételek megközelítően hasonlóak.
Az egyes becslőjárásokhoz - művelési áganként és minőségi osztályonként - különböző kataszteri tiszta jövedelmi értékek tartoznak.

Ha becslőjárásokon belül további kisebb egységekre osztják a területeket, ezek  az un. osztályozási vidékek.

Osztályozási vidék:
ha a becslőjáráson belül a gazdálkodási vagy talajviszonyok a becslőjárás egész területére nem általánosíthatók, a becslőjárás további területegységekre, osztályozási vidékekre oszlik.
Az egyes osztályozási vidékekhez művelési áganként és minőségi osztályonként különböző kataszteri tiszta jövedelmi értékek tartoznak.

Minőségi osztály:
a becslőjáráson és az osztályozási vidéken belül - művelési áganként - a különböző minőségű területek megkülönböztetésére egytől legfeljebb nyolcig terjedő értékszám.
Az alacsonyabb számértékű minőségi osztályok a jobb, a magasabb számértékűek pedig a rosszabb talajminőséget mutatják.

Visszatérve az eredeti 1875-ös definícióhoz, az akkori 10-40 becslőjárásban 70 ezer parcellát, un. mintateret hoztak létre, amelyeken gazdasági számításokat végeztek, egy kataszteri hold (1600 nöl) földterület jövedelem termelő képességének meghatározására.
Szántóföldek esetén 10, szőlőknél 15, erdőknél 25 év termelési ciklus átlagos, tiszta jövedelem értékét jelentette.
A számítás során, az átlagtermések eredményéből levonták a gazdálkodási költségeket és a keletkezett árumennyiség értékét, és a vizsgált időszakra 5%-os diszkont-kamatlábbal korrigálták. 
(Tétováztam, hogy leírjam-e a diszkont-kamatláb algoritmusát, mit is jelent... Ha valakit érdekel, küldjön bátran egy e-mailt és leírom... most nem ijesztenék el senkit képletekkel... bár sohasem értettem, hogy mi az ijesztő a képletekben, számomra mindig izgalmasak :-)... de tudom, a többség ezt nem így éli meg :-) .)
Ezt az összeget arany koronában fejezték ki, és ennek alapján községenként meghatározták az egyes földrészletek jövedelemtermelő képességét - minőségi osztályát, aranykorona értékét.

Járási mintatér:
az a terület, amely a becslőjáráson belül - a gyümölcsös, a fásított terület és a halastó művelési ág kivételével - művelési áganként és minőségi osztályonként az ott előforduló különböző minőségű földek jellemző tulajdonságainak (feltalaj vastagsága, fizikai félesége, szerkezete, színe, fekvése, vízgazdálkodása, stb.) a termelés feltételeinek és természeti adottságainak szemléltetésére szolgál, s alapját képezi a községi mintaterek kijelölésének.

Községi mintatér:
a településen belül - a halastó és a fásított terület művelési ág kivételével - művelési áganként és minőségi osztályonként az ott előforduló különböző minőségű földek jellemző tulajdonságainak szemléltetésére szolgál.
A községi mintaterek a településen belül előforduló különböző minőségű földek részletes osztályba sorozásának alapját képezi.

Területi mértékegységek:
Nézzük át, csak azért, hogy tisztában legyünk vele ;-)!

1 négyszögöl = 3,5966 négyzetméter.
1 négyzetméter = 0,27804 négyszögöl
1 kataszteri hold = 1600 négyszögöl = 5754,64 négyzetméter
1 hektár = 10 000 négyzetméter = 1,737727 kataszteri hold

Mindezek eredményeképp született meg az "első magyar hozadéki kataszter"!

Kataszter:
olyan földnyilvántartási rendszer, amely jogi, műszaki, térképészeti és birtokügyi információkat tartalmaz.

Kataszteri tiszta jövedelem:
az az aranykoronában kifejezett viszonyszám, amely az azonos művelési ágú területek termőképessége közötti különbséget fejezi ki.

Ugye nem is olyan bonyolult! Illik tudni! Sajnos egyre kevesebben vagyunk tisztában ezekkel - az életünket befolyásoló - fogalmakkal! Ha nem tudjuk mi mit jelent, nem is tudjuk megvédeni!



"Ébredj magyar!
Termőfölded másoknak terem!
Gonosz irányba sodor
ez a megveszekedett új történelem!

(Wass Albert: ÉBREDJ, MAGYAR!)



Felhasznált irodalom:
ROSTÁS ZOLTÁN: Fejezetek az építés-gazdaságtanból - Föld és telekhasznosítás, http://www.ekt.bme.hu
1875. évi VII. törvénycikk a földadó szabályozásásról, http://www.1000ev.hu
105/1999. (XII.22.) FVM rendelet a földminősítés részletes szabályairól, http://net.jogtar.hu

2012. szeptember 15.

Vizes uborkát a hordóba!


Kicsit megcsúszva, de késve nem, ma beraktam az uborkát télire.
Az egyetlen savanyúság amit a gyerekek hajlandóak megenni.
Eddig - minden évben - káposztát savanyítottam a cserép hordómban, de sajnos a nagyobbik része rendszerint a kertben végzi...
Az idén - először - próbálkozom a vizes uborkát hordóban elrakni... majd meglátjuk az eredményt...
Üvegben jól szokott működni!
Az íze nagyon hasonlít a kovászos uborka ízére, és nem kell bele tartósítószer, mert az eljárás a káposzta-savanyításra hasonlít.
Ez a módszer természetes savanyítás,  a tejsavas erjesztés.


Tejsavas erjesztés
A tejsavbaktériumok savtermelő képességén alapuló eljárás. A tejsav megakadályozza a mikroba tevékenységet ezért leáll a  romlási folyamat.
A tejsav kellemes ízt ad az élelmiszernek. Tejsavas erjesztéssel készülnek: sósvizes uborka, kovászos uborka, savanyított káposzta, stb.
Olyan mértékig csökkenti a tartósítandó élelmiszer pH-értékét, hogy ezáltal lehetetlenné válik a kellemetlen íz- és illatanyagokat termelő, állományrontó, romlást okozó mikroorganizmusok elszaporodása. Ezeknek a káros mikroorganizmusoknak a pH-optimuma 6 - 7 körül van. Olyan közegben, melynek a pH értéke 4.5 alatti, már nem tudnak élettevékenységet folytatni. A tejsav tehát konzerváló, tartósító hatást fejt ki.
A tejsavas erjedés során a tejsavképző baktériumok a tartósítandó anyagban lévő cukorral táplálkoznak és azokat hőtermelés mellett tejsavvá alakítják. Ezzel magyarázható, hogy amíg pl. a friss fejeskáposzta 4 - 5 % cukrot tartalmaz, addig a belőle készített savanyított káposztában a cukor csak nyomokban található, helyette viszont 1 - 2 % tejsav mutatható ki. Az erjedés során keletkezett hőt a tejsavbaktériumok energiaforrásként használják életfolyamataikhoz.
sónak döntő szerepe van a spontán erjedés irányításában. Hatására a növényi szövetekből a víz és az oldott sejtanyagok kivonódnak és a mikroorganizmusok számára hozzáférhetővé válnak. A só szelektív hatást gyakorol a jelenlévő igen sokféle mikroorganizmusra. Ennek eredményeként a tápanyagokat a sótűrő szervezetek (pl.: a tejsavbaktériumok) használják fel. A sólé teremtette kedvező körülmények között a tejsavbaktériumok gyorsan elszaporodnak és erjesztő tevékenységük folytán egyre több tejsav keletkezik. A tejsav specifikus mikroorganizmus ellenes hatása és a pH csökkentése révén fokozatosan háttérbe szorítja, majd elpusztítja a nem savtűrő mikroorganizmusokat. Az erjesztés alatt egymással szorosan összefüggő fizikai és mikrobiológiai folyamatok zajlanak le.
Az "illik tudni" biokémia után, nézzük a receptet...

Vizes uborka

A receptet egy - a nagymamámtól örökölt - szakácskönyvben találtam.
Azt írja, hogy majdnem olyan, mint a friss kovászos! :-) ...meglátjuk...


Az apró (kovászolni való) uborkát vízbe rakva , a vizet felforraljuk, majd megvárjuk amíg teljesen lehűl.
A cseréphordó aljára tormát, kaprot teszünk, majd  félig megtöltjük uborkával.
Megismételjük a torma, kapor sort és telerakjuk uborkával a hordót.
A tetejét ismét beborítjuk a fűszerekkel.
Literenként 3dkg-nyi sót tartalmazó forró vízzel töltjük föl a hordót. (Óvatosan, nehogy elrepedjen!)
Lefedjük, a fedele körül feltöltjük vízzel, hogy ne kapjon oxigént.
Meleg helyre állítjuk és hagyjuk, hogy kiforrja magát.
Amikor kiforrott, hűvös helyre állítjuk és ügyelünk rá, hogy a pereméből a víz soha ne fogyjon el!


Felhasznált irodalom:
Magyar Elek (1974): Az ínyesmester éléskamrája (befőzés, házi konzerválás), Mezőgazdasági Kiadó

2012. szeptember 2.

Utazás a föld körül - A földtörvény I.rész

Újra itt! :-D
Az elmúlt hetekben sok egyéb elfoglaltságom miatt nem jelentkeztem, na de most, megint belevágunk.
Sajnos a kertemről nem sok jó hírem van...
Parlagfű allergiámnak köszönhetően, a lábam sem tudom kitenni a kertbe :-(.
Ellepte a gyom, amit - ezekben a percekben is - a kisfiaim próbálnak felszámolni.
Szorgalmasan gyomlálnak helyettem :-).
Közben azért folyik a betakarítás, folyamatosan érik a paradicsom - amit én imádok de nem ehetek (parlagfű allergiásoknak nem szabad görög- és sárgadinnyét, uborkát és paradicsomot enni nyersen) - megy a befőzés és az aszalás, és természetesen a sok-sok paradicsomos étel.
Az elmúlt hetekben készültek olasz ízvilágú tészták (olasz krumplistészta, paradicsomos-cukkinis penne, stb.), a Santoríni szigetéről származó paradicsomfánk (Pseftokeftédes) és számos étel, amiben én is hozzájuthatok a paradicsom dózisomhoz (főzve nekem is lehet :-)).
Ma megsütöttem a padlizsán termést!
Úgy szoktam eltenni télire, hogy egészben megsütöm, majd a héjából kiszedett húsát kis adagokban lefagyasztom.
Ha padlizsán krémet szeretnénk enni - nagyon szeretjük, többféle változatban is - csak kiolvasztok egy adagot és s szokásos módon elkészítem.
Röviden ezek történtek a kertemben...

Azért nem tétlenkedtünk a szabadság alatt sem! A nyaraláson új "projekt" gondolatai kezdtek kibontakozni!
Korábban írtam, hogy Botond szeretne 2 db tyúkot :-)! Tyúkok elvetve, helyette fürjek jönnek majd a tavasszal! :-) A téli feladatunk az extenzív vagy öko tartásra alkalmas madárház elkészítése.
Botondot (8 éves :-) ), nagyon felvillanyozták a tervek :-). Az egyik este (nyaralás alatt) azzal bújt oda hozzám, hogy "anya, beszélgessünk még egy kicsit a gazdálkodásról" :-DDD.
Terveket készítettünk, pontos számításokkal :-D. Hány db tyúktojást fogyasztunk el egy évben, az hány db fürjtojásnak felel meg. Hány db-ot tojik egy db fürj egy évben? Mennyit eszik egy fürj? Mennyibe kerül évente? Mennyi fölösleg képződik? Mennyiért lehet eladni a fürjtojást? :-DDD Szóval papíron jól állunk! :-D...meglátjuk mit hoz a gyakorlat, alkalmasak vagyunk-e rá?! 20 db tojóval tervezzük... :-DDD

Legutóbb említettem, hogy földet szeretnék venni!
El is kezdtem a téma körbejárását... Azt gondoltam, hogy ezeket a tapasztalatokat folyamatosan le fogom itt a blogban írni! 

A földtörvény

Ha termőföldet szeretnénk vásárolni - ugyanúgy mint egyéb vállalkozások esetében - meg kell ismernünk a vonatkozó jogszabályokat!
Az első ebben a témában a 2004. évi XXXVI. törvény a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról (egységes szerkezetben a módosított jogszabállyal) című jogszabály.

Mi mindenről szól ez a törvény?
  • A termőföld tulajdonjogának megszerzéséről
    • Belföldi magánszemélyek tulajdonszerzéséről
    • Belföldi jogi személyek tulajdonszerzéséről
    • Külföldiek tulajdonszerzéséről
    • A tulajdonszerzés ellenőrzéséről
    • Az elővásárlási jogokról
  • A termőföldek használatával kapcsolatban felmerülő témákról
    • Használati jogokról
    • A termőföld haszonbérletéről
    • A haszonbérlet időtartamáról
    • A haszonbérfizetési kedvezményről
    • A haszonbérleti szerződés felmondásáról, megszüntetéséről
    • A haszonbérelhető terület nagyságáról
    • A feles bérletről
    • Szívességi földhasználatról
    • Részművelésről
    • Földhasználati nyilvántartásról
  • A birtoktagok kialakítására irányuló eljárásokról
    • Általános birtokrendezésről
    • A birtokösszevonási célú önkéntes földcseréről
  • A termőföld hasznosításáról és védelméről
    • Hasznosításról, mellékhasznosításról, újrahasznosításról
    • A művelési ág megváltoztatásáról
    • A termőföld más célú hasznosításáról
    • A más célú hasznosítás engedélyezéséről
    • Más célú - engedély nélküli -hasznosításról
    • A földvédelmi járulékról
    • A földvédelmi bírságról
    • Földminősítésről
    • A termőföldekkel kapcsolatos ügyekben eljáró szervekről
  • A talaj védelméről
    • A talajvédelem céljáról
    • Az állam feladatairól
    • A földhasználó kötelezettségeiről
    • A beruházásokkal, üzemeltetéssel, illetve a termőföld más célú hasznosításával kapcsolatos kötelezettségekről
    • A talajvédelmi hatóságról és feladatairól
    • A talajvédelmi bírságról 
  • Az állami tulajdonra és a külföldiek tulajdonszerzésére vonatkozó átmeneti szabályokról
Terveim szerint tételesen végig fogom nézni a törvény bekezdéseit és megpróbálom értelmezni, illetve a saját céljaim szerint feldolgozni. Megpróbálom bemutatni azokat a fogalmakat, szervezeteket amelyeket földvásárlás esetén illik ismerni, mint pl. kataszteri tiszta jövedelem (aranykoronaérték), MEPAR rendszer, Natura 2000, pályázati lehetőségek, földhöz jutási lehetőségek, földalapú támogatás,  ...és így tovább...

Bízom benne, hogy minél több magyar ember kedvet kap a "földműveléshez"!


2012. július 26.

Séta a falunk körül...

SZŰCSI



Néhány hete már tervezgetem, hogy körbe fotózzam a falunkat, és bemutassam  itt a blogban.
Készült pár kép, és ez a kis séta felvetett néhány gondolatot és vágyat bennem, amely mára egyre jobban elhatározássá érik.

Madártávlatból




...és itt szoktam futni :-)


...ez mind a kilátás futás közben...





...és egy kicsit közelebbről


























Borvidéken lakom :-)


Aratás

Lassan véget ér az aratás. Ugye tudjuk, hogy mikor kezdődik a hagyomány szerint, amit a mai napig követnek.
Péter és Pál napján!
...és mikor lehet aratni? Ha a búza - amikor fújja a szél - siseg!  Ugye milyen szép nyelvünk van... Pontosan tudjuk, hogy milyennek kell lenni a búzának... :-)

A búza érési szakaszai a hagyomány szerint:

  • Szárba szőkés - Szent György nap körül (04.24.)
  • Májusban kihányja a fejét
  • Vid napjáig növekedik (06.15.)
  • Péter-Pálkor (07.29.) megszakad a töve, ettől kezdve már csak érik, lehet kezdeni az aratást.











Gyönyörű! ...földet fogok venni!

Szűcsi fekvése

A Mátra hegység lábánál Gyöngyöstől nyugatra helyezkedik el a dombok határolta település. A katlanba épült falut a völgyben végighúzódó patak szeli ketté. Megközelíthető az M3-as autópályáról Gyöngyös és Hort irányából, valamint a 21-es főútról, Selyp irányából.

Szűcsi története

A település határában késő bronzkori szórványleletek és honfoglaláskori régészeti emlékek kerületek elő. 
Az első okleveles említése 1267-ben Swch alakban történt. 
A falut 1412-ben Zeuch, 1413-ban Zewchy, 1416-ban Zwchy néven írják le.
A falu plébániája szerepelt az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben.
A falu birtokosa a Szücsy család volt 1412-ig, majd a Pálócziaknak adományozta Zsigmond király. 
Az utolsó Pálóczi a mohácsi csatában vesztette életét. 
E család kihalta után 1527-ben Ráskay Zsigmond lett a birtokosa. 
1552-ben már több nemesi család birtokolja, ebben az időben nyolc portával rendelkezik. 
A török hűbérbirtoknak használta és a jászberényi nahiéba tartozott, majd 1626-tól Földváry György tulajdonába került, s ettől kezdve ők és a beházasult rokon családok birtokolták két évszázadon keresztül a települést. 
1741-ben a Földváryak voltak a helység legnagyobb birokosai. A 19. század első felében a Wágner, Bajza, Orosz, Sipos, Rutkay és Tóth család birtokolta Szűcsit, a 20. század első felében pedig Schilchter Izidor számított a legnagyobb birtokosnak 1400 hold területtel. 
A volt úri lakok közül csak a Bajza kúria maradt épen. 1994-ben nemcsak felújították, de kiállítással is berendezték.
A I. világháborúban 220-an vettek részt és 56-an haltak hősi halált. A II. világháború idején a község 2 hétig tartó álló harc után 1944. december 6-án szabadult fel. A községházát találat érte és így az iratok nagy része elpusztult.
1951-ben a község határában nagyarányú bányafeltárási munkálatok kezdődtek meg, amelynek eredményeképpen 1955-től két lignitbánya és egy altáró működött, egészen az 1960-as évek elejéig, a bánya bezárásáig.
1983-ig a Gyöngyösi járáshoz, a járások megszűnése után pedig 1984-1990 között pedig a Gyöngyösi városkörnyékhez tartozott. A tanácsrendszer alatt mindvégig önálló tanácsú község volt. 1990 óta – hasonlóan valamennyi városhoz és községhez – önkormányzattal rendelkezik.

Szűcsi nevezetességei
 
* A községben született Bajza József, a magyar kritikairodalom megteremtője, Kossuth Hírlapjának, a Kritikai Lapok és az Athenaeum szerkesztője, a Pesti Magyar Színház (Nemzeti Színház) első igazgatója. A Bajza-kúriában Emlékmúzeum található. A helység általános iskolája szintén a költőről kapta nevét, akinek mellszobra is megtalálható a faluban.
* Háborús emlékhelyek: a juhakol, amely 1944 telén a szökött katonáknak adott menedékhelyet. A községben andezittufába vájt pincesor található, ahova a front átvonulásakor a faluból többen menekültek.
* Klasszicista stílusú templomát 1825-1828 között építette Rábi Károly. Szabadon álló, egyhajós, homlokzattornyos épület. Védőszentje: Szent Kereszt.
* Nepomuki Szent János szobra a templom előtt bal oldalt helyezkedik el. A színes kőből faragott szobrot 1872-ben újították fel.
* Az I. és II. világháború hőseinek állít emléket a templomkertben lévő hősi emlékmű.
* A templom kertjében található a község múltja rendkívül szomorú eseményének emléke, egy kopjafa, mely a volt X-es aknában 1959-ben történt bányaszerencsétlenség 31 áldozatának állít emléket.
* A természeti és környezeti adottságok kedvezőek a szőlő termesztésre, a település a mátraaljai történelmi borvidék része. Északi oldalán az idelátogató turista tufába vájt, sajátos hangulatú borospincék sorát találja.
* A Táncsics Mihály u. 4. sz. alatti magánterület, a hagyomány szerint az egykori Pálos-rendi szerzetes kolostor romja. A terméskőből álló középkori falak részben 15. századiak. A fennmaradt gazdasági épület kétharmad része alatt pince helyezkedik el.
* A település déli határában festői szépségű tavak vonják magukra az ide látogatók figyelmét. Mindhárom tó hallal telepített, a meghatározó halfajta a ponty, de található itt keszeg, harcsa, csuka, süllő és amur is.
 Felhasznált irodalom:

2012. július 17.

Önkéntesek a kertemben - A házi rozsdafarkú


Újabb önkéntessel találkoztam a kertemben! Rozsdafarkú rakott fészket nálunk :-).





A kerti madarak jelentős segítséget nyújtanak számunkra a káros rovarok számának szabályozásában.
Számos énekes madár fiókáikat hernyókkal, álcákkal és nyüvekkel táplálja. Más madarak pedig rengeteg gyommagot fogyasztanak el.
A madarak képesek a rovarok kártételét alacsony szinten tartani.


A madarak védelme


A legfontosabb védekezési mód fészkelő- és búvóhelyek teremtése: madárodúk kihelyezése, sövények, ligetek, erdősávok telepítése, vagy a ragadozó madarak számára ülőfák, T fák felállítása.


Sok rovarevő, odúlakó madár (cinegék, légykapók, fecskék, fakúszok, csúszkák, rozsdafarkúak) száma fészekodúk kihelyezésével növelhető.
Az odúk kiválasztásánál és elhelyezésénél ügyeljünk arra, hogy a különböző madárfajok más és más formájú odút és felfüggesztési magasságot igényelnek.
Ősszel vagy télen tisztítsuk ki a fészekodúkat, hogy a fészkekben lévő parazitákat eltávolítsuk.
A fészekodúk kihelyezésére a legkedvezőbb időszak az ősz. Ilyenkor szoknak a leggyorsabban oda a madarak. A röpnyílások nézzenek DK-re.


A szabadban költő madárfajok (vörösbegy, pintyek, poszáták, füzikék, ökörszemek) számára is biztosíthatunk fészkelési lehetőségeket sövények ültetésével, fa- és rőzsekötegek kihelyezésével. 


A ragadozó madarak (egerészölyv, vörösvércse, macskabagoly) alkalmi vendégek lehetnek kertünkben.
Magas póznák és legalább 3 m magas T alakú ülőfák felállításával elősegíthetjük vadászatukat.


A madarakat etetni télen csak szélsőséges időjárási körülmények beköszöntése esetén szükséges. (Összefüggő hótakaró, kemény fagy.) A mennyiséget illetően legyünk mértéktartóak!


Házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros)


A hím feje és törzse koromfekete, a tojóé szürkésbarna.
A farok és a fartő mindkét nemnél cserépvörös. Jellemző a farok állandó mozgatása.
A rozsdafarkú szeret háztetőkön vagy más szabad helyeken üldögélni, ahonnan könnyen felkerekedhet rovarvadászatra.
Októberben elköltözik, és a telet a Földközi-tenger mellékén tölti.

Hangja: kemény, éneke reszelős, de dallamosan képzett trillákból áll.

Fészke: Falak hasadékaiban, a talajon kövek között, épületeken található általában.

Védelme
A házi rozsdafarkú számára vagy felül teljesen nyitott, vagy félkör alakban kialakított röpnyílású fészekodvak az előnyösek.
Az odvak mérete: 14 x 12 x 10 cm legyen.
Alkalmas lehet a füsti fecskék számára kialakított fészkelőhely is.
A fészekodúkat kb. 5 cm-rel az eresz alá, vagy gerendákra szereljük fel.


Felhasznált irodalom:
SCHMID-HENGGELER (1989): Szelíd növényvédelem (A biológiai növényvédelem kézikönyve), Ökoszervíz Kiadó

2012. július 10.

Önkéntesek a kertemben - A katicabogár :-)!

A vegyszermentes kertész legnagyobb segítségei az kertjében dolgozó önkéntesek :-)!
Persze a szorgos kezek sem jönnek rosszul, de most a kertünkben élő, hasznos állatról beszélek.


A gondosan átgondolt, megtervezett vegyszermentes kertünkben tanúi lehetünk, hogyan szabályozza önmagát a természet.
Szembetűnő példa - amelyet magam is megerősíthetek - a katicabogarak gyors felszaporodása, erős levéltetű fertőzöttség esetén.



Döbbenetes, hogy ezek az apró bogarak micsoda takarítást tudnak végezni!

Rengeteg levéltetű volt az idén az őszibarackfámon.
Gondolkodtam, hogy mihez is kezdjek velük, amikor észrevettem, hogy telis-tele van a fa katica bábokkal.
Úgy döntöttem, hogy nem avatkozom be hagyom, hogy a természet elintézze a maga módján.
Egyetlen segítséget adtam a katicáknak, a fa törzsére enyvezett övet ragasztottam, ami megakadályozza, hogy a hangyák ellepjék és védelmezzék a tetveket.
Egy hét alatt teljesen megtisztították a barackfát az önkéntesek :-D !



A katicabogarak a legismertebb ragadozó rovarok. Sok hasznos fajukat ismerjük.
Testük színe és rajzolata fajonként más és más.
A "klasszikus" hétpettyes, fekete pontokkal díszített piros mellett akadnak sötéten pontozott sárgák,  vagy sötét színű bogarak világos mintázattal. Sőt, akadnak egészen sötét, mintázat nélküliek is.
Méretük 3-8 mm között mozog.
Sárga petéiket tízes, húszas csoportokban, függőlegesen felállítva ragasztják a levelek fonákára vagy az ágakra.

A nagyobb termetű katicabogárfajok lárváinak teste hosszú, sötétszürke színű.
Hátlemezükön sárga és sötétszínű szőrözött szemölcsöket viselnek.
Fejlődésük folyamán 1.5 mm-es nagyságtól a 8 mm-ig nőhetnek.


Mind a bogarak, mind a lárvák főleg levéltetvekkel táplálkoznak.
Egy lárva bebábozódásáig 200-600 levéltetűt fogyaszt el.

Hazánkban előforduló fajok egynemzedékűek, ezért a permetezőszerek használata - különösen tavasszal - nagyon megtizedeli őket.





... és még néhányan :-)









Felhasznált irodalom:
SCHMID-HENGGELER (1989): Szelíd növényvédelem (A biológiai növényvédelem kézikönyve), Ökoszervíz Kiadó