2012. november 18.

Utazás a föld körül - Aranykorona érték

Elnézést kérek mindazoktól, akik rendszeresen szeretnék olvasni az írásaim!
Annyi mindent akarok egyszerre csinálni, de sajnos - vagy nem sajnos - az én napjaim is csak 24 órából állnak :-)!
De azért igyekszem!

Mostanában egyre többet hallunk a médiákban a készülő földtörvényről, ezért fontosnak tartom, hogy minél előbb tisztázzuk a felmerülő kérdéseket.
Rögtön a törvény elején már találkozunk az aranykorona-értékkel mint földminősítési értékszámmal, később aztán  számtalanszor fordul elő a szövegben.
Bizonyára sokan tudják, pontosan mit is jelent, de ez a központi fogalma a termőföld értékelésnek, ezért mindenképp szentelnék neki egy bejegyzést!

Aranykorona-érték

A föld értékének meghatározásához találni kellet valamilyen egységes mérőszámot.
Azt bizonyára sejtjük, hogy a fekvése nem elegendő információ, de még ha elegendő is lenne, milyen módon értékeljük fel a fekvés alapján?! Mi számít értékesnek és mi értékesebbnek?
Ezekre a kérdésekre az 1800-as évek végén megalkották a válaszokat, mégpedig az 1875. évi VII. törvénycikkben, amely a földadó szabályozásáról szól.
Ebből ki is derül, hogy az egységesítés tulajdonképpen az adóztatást szolgálta :-)...

Az aranykorona-érték a mértékegység, amely az egyes földrészletek jövedelemtermelő képességét fejezi ki.
Nem túl egyszerű a meghatározása, de elvégezték már nekünk őseink :-)!
Lássuk:
Mintavételezési pontokat, helyeket kellett kialakítani, ezt nevezték járási mintatereknek. 
A mintatereken (területeken), folytatott gazdálkodás eredményei alapján állapították meg az egyes községek földjeinek aranykoronában meghatározott értékét.
Először fel kellett osztani a létező termőföldeket un. művelési ágakra:
  • szántóföld
  • kert
  • rét (kaszáló)
  • szőlő
  • legelő
  • erdő és 
  • nádas.
Majd széttördelték az ország területét 12 részre (a domborzati és éghajlati adottságokat, viszonyokat figyelembe véve).

Az így kapott  hasonló tulajdonságokkal rendelkező területeken becslőjárásokat alakítottak ki (jelenleg hazánkban 211 becslőjárás található).
A mai besorolások a 105/1999. (XII.22.) FVM rendelet-ben találhatóak meg.
Szűcsi község a gyöngyösi becslőjárás második osztályozási vidékébe tartozik.

Becslőjárás:
a földminősítési rendszer olyan területi egysége, amelyben a termelési feltételek megközelítően hasonlóak.
Az egyes becslőjárásokhoz - művelési áganként és minőségi osztályonként - különböző kataszteri tiszta jövedelmi értékek tartoznak.

Ha becslőjárásokon belül további kisebb egységekre osztják a területeket, ezek  az un. osztályozási vidékek.

Osztályozási vidék:
ha a becslőjáráson belül a gazdálkodási vagy talajviszonyok a becslőjárás egész területére nem általánosíthatók, a becslőjárás további területegységekre, osztályozási vidékekre oszlik.
Az egyes osztályozási vidékekhez művelési áganként és minőségi osztályonként különböző kataszteri tiszta jövedelmi értékek tartoznak.

Minőségi osztály:
a becslőjáráson és az osztályozási vidéken belül - művelési áganként - a különböző minőségű területek megkülönböztetésére egytől legfeljebb nyolcig terjedő értékszám.
Az alacsonyabb számértékű minőségi osztályok a jobb, a magasabb számértékűek pedig a rosszabb talajminőséget mutatják.

Visszatérve az eredeti 1875-ös definícióhoz, az akkori 10-40 becslőjárásban 70 ezer parcellát, un. mintateret hoztak létre, amelyeken gazdasági számításokat végeztek, egy kataszteri hold (1600 nöl) földterület jövedelem termelő képességének meghatározására.
Szántóföldek esetén 10, szőlőknél 15, erdőknél 25 év termelési ciklus átlagos, tiszta jövedelem értékét jelentette.
A számítás során, az átlagtermések eredményéből levonták a gazdálkodási költségeket és a keletkezett árumennyiség értékét, és a vizsgált időszakra 5%-os diszkont-kamatlábbal korrigálták. 
(Tétováztam, hogy leírjam-e a diszkont-kamatláb algoritmusát, mit is jelent... Ha valakit érdekel, küldjön bátran egy e-mailt és leírom... most nem ijesztenék el senkit képletekkel... bár sohasem értettem, hogy mi az ijesztő a képletekben, számomra mindig izgalmasak :-)... de tudom, a többség ezt nem így éli meg :-) .)
Ezt az összeget arany koronában fejezték ki, és ennek alapján községenként meghatározták az egyes földrészletek jövedelemtermelő képességét - minőségi osztályát, aranykorona értékét.

Járási mintatér:
az a terület, amely a becslőjáráson belül - a gyümölcsös, a fásított terület és a halastó művelési ág kivételével - művelési áganként és minőségi osztályonként az ott előforduló különböző minőségű földek jellemző tulajdonságainak (feltalaj vastagsága, fizikai félesége, szerkezete, színe, fekvése, vízgazdálkodása, stb.) a termelés feltételeinek és természeti adottságainak szemléltetésére szolgál, s alapját képezi a községi mintaterek kijelölésének.

Községi mintatér:
a településen belül - a halastó és a fásított terület művelési ág kivételével - művelési áganként és minőségi osztályonként az ott előforduló különböző minőségű földek jellemző tulajdonságainak szemléltetésére szolgál.
A községi mintaterek a településen belül előforduló különböző minőségű földek részletes osztályba sorozásának alapját képezi.

Területi mértékegységek:
Nézzük át, csak azért, hogy tisztában legyünk vele ;-)!

1 négyszögöl = 3,5966 négyzetméter.
1 négyzetméter = 0,27804 négyszögöl
1 kataszteri hold = 1600 négyszögöl = 5754,64 négyzetméter
1 hektár = 10 000 négyzetméter = 1,737727 kataszteri hold

Mindezek eredményeképp született meg az "első magyar hozadéki kataszter"!

Kataszter:
olyan földnyilvántartási rendszer, amely jogi, műszaki, térképészeti és birtokügyi információkat tartalmaz.

Kataszteri tiszta jövedelem:
az az aranykoronában kifejezett viszonyszám, amely az azonos művelési ágú területek termőképessége közötti különbséget fejezi ki.

Ugye nem is olyan bonyolult! Illik tudni! Sajnos egyre kevesebben vagyunk tisztában ezekkel - az életünket befolyásoló - fogalmakkal! Ha nem tudjuk mi mit jelent, nem is tudjuk megvédeni!



"Ébredj magyar!
Termőfölded másoknak terem!
Gonosz irányba sodor
ez a megveszekedett új történelem!

(Wass Albert: ÉBREDJ, MAGYAR!)



Felhasznált irodalom:
ROSTÁS ZOLTÁN: Fejezetek az építés-gazdaságtanból - Föld és telekhasznosítás, http://www.ekt.bme.hu
1875. évi VII. törvénycikk a földadó szabályozásásról, http://www.1000ev.hu
105/1999. (XII.22.) FVM rendelet a földminősítés részletes szabályairól, http://net.jogtar.hu

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ez csodálatos.Bravo

Névtelen írta...

Én is csak az előzőt tudnám megismételni. Gratulálok!