Lassan kifelé megyünk a levendula szezonból, talán még nem késtem el ezzel a cikkel.
Valójában már 2 héttel ezelőtt készítettem a fotókat, sajnos eddig nem volt időm leírni.
Mostanában rengeteg munka van a kertben, ezért a hétvégéim teljesen "rámennek".
Egy kedves ismerősöm nem olyan régen egy más témával kapcsolatban az mondta, "hát ilyen játék ez a futball...".
Hát a kert is ilyen :-)... és ez a mondat most stílszerű is :-).
No de ami késik nem múlik!
Itt van tehát a levendula.
A levendula a napos helyet kedveli, a talaj legyen laza, mésztartalmú.
Fontos a megfelelő vízelvezetés.
Márciusban ablakpárkányra helyezve, magról nevelhetőek a palánták, de manapság már számos helyen palántaként is beszerezhető.
A fiatal palánták májustól ültethetőek szabadföldbe.
Aki a Hold és bolygóállások szerinti kertészkedés híve (annak is ajánlom a kísérletezést aki eddig nem hitt ebben), a levendulát ültetési időszakban, virág-napon palántázza.
Virág-napok
Minden virágjáért termesztett növényt ajánlott az virág típusú napokon vetni, palántázni, illetve a kapálást is időzítsük ezekre a napokra.
A vágott virágnak szánt növények "szüretelését" is ezeken a napokon ajánlott végezni, mert sokkal tovább friss és illatosabb marad.
Ha szárítani szeretnénk ezeket a virágokat, akkor színüket biztosabban tartják, mint a más napokon vágott virágok. (A karfiol és a brokkoli is virágok :-) ).
Elvirágzás után a levendulabokrot gyengén vágjuk vissza.
Hidegebb környékeken télre takarjuk be, ugyanis a levendula mediterrán növény, nem annyira bírja a kemény fagyokat.
A levendula illatos virágait csokorba kötve szárítsuk.
Azt bizonyára mindannyian tudjuk, hogy "ősidők" óta molyok elűzésére használják a szekrényben.
Ha valaki mégis most hall erről először - a levendula illatos csokrait függesszük fel a szekrénybe.
Rendkívül jó illatot áraszt és elűzi a molyokat!
Amit én eddig nem tudtam, hogy a legyeket is elűzi a lakásból! Ki fogom próbálni!
A levendula levéltetveket és a hangyákat is elriasztja a kertből. Érdemes rózsával társítani.
Ezt tapasztalatból meg tudom erősíteni. A rózsák alá ültettem kb. 4 évvel ezelőtt.
Eleinte minden éveben levéltetves volt a rózsa, az idén viszont már egyáltalán nem. (Mostanra lett elég nagy a levendula a rózsáim alatt)!
Nem kell tehát megijedni, vagy elkönyvelni kudarcként, ha az első időkben nem tűnnek el a levéltetvek. Valószínűleg nem elég nagy még a levendula telepünk a rózsák alatt.
Levendula a Konyhában
Rengeteg helyen olvastam mostanában a levendula különböző konyhai alkalmazásáról.
A zsenge hajtáscsúcsokat lehet frissen felhasználni a konyhában.
Kissé fanyar-kesernyés íze a rozmaringéra emlékeztet.
A levendula bőven tartalmaz illóolajokat, gyantát, cseranyagokat valamint szaponint.
Nyugtató, görcsoldó, valamint idegeket erősítő hatása van.
Számomra a levendula nem létezett a konyhában eddig.
A levendula illatáról én szappanra asszociálok (gyermekkori emlékek :-) ), ezért el sem tudtam képzelni, hogy milyen lehet az ételben.
Azt gondoltam, hogy ez egy felkapott hóbort, mert manapság mindenki Gourmet-nek szeretne látszani, ezért próbálkoznak és esküsznek hihetetlen társításokra :-)!
Személyiségemből fakadóan, én azért nem utasítok el semmit, amíg meg nem tapasztalom.
Kipróbáltam a levendulát a konyhában! :-)))))
... és bejött! :-))))
Most már én is gourmet-nek számítok. :-))))))
A viccet félretéve, valóban tetszik a művem!
Első nekifutásra kandírozott levendulát készítettem, amit később desszertek dekorálására fogok használni.
Kandírozott levendula
Hozzávalók:
tojásfehérje
finomabb kristálycukor
friss levendulavirágok
Elkészítése:
Leöblítem és megszárítom a levendulavirágokat.
A szárításhoz egy nagyobb tepsit vagy tálcát kibélelek vastagabb csomagoló papírral (papírtörölköző nem jó, mert könnyen ráragad).
A tojásfehérjét egy kevés vízzel felverem, ne ne legyen túl habos!
A levendulavirágokat belemártom a tojásfehérjébe, lecsöpögtetem, majd megforgatom a cukorban.
Kibélelt tálcára helyezem és napon szárítom.
Az első nap után, óvatosan felpattintom a papírról (kicsit összeroppantom a cukor burkot), újra megforgatom cukorban és tiszta papírral bélelt tálcára helyezem.
Teljesen megszárítom.
(Ha nem cserélem ki az első nap után a papírt, akkor nem tudom majd leszedni, rá fog ragadni!)
Levendulás csokis keksz
"Régi", kedves kolléganőmtől - Antal Helgától - kaptam pár éve egy nagyon szuper csokis keksz receptet.
Ezt alakítottam át egy kicsit.
Hozzávalók:
1 3/4 bögre liszt - tejleskiőrlésű lisztet használok hozzá
3/4 bögre olvasztott vaj (kb. 125 g)
1 teáskanál szódabikarbóna
1 teáskanál só
1 bögre lágy sötétbarna cukor
1/4 bögre cukor - itt is az előző lágy sötétbarna cukrot használom
2 tojás felverve
1 cs vanília - 1 rúd vanília kikapart belsejét használom
1 tábla étcsoki (100 g)
kb. 5-6 szál levendula virágja - ízlés szerint változtatható a mennyiség.
1 bögre = kb.0.3 l
Elkészítése:
A lisztet, cukrot, sót, szódabikarbónát egyenletesen összekeverjük egy nagy tálban, közepébe -egy mélyedésbe - öntjük a felvert tojásokat és az olvasztott vajat, az apróra felaprított csokoládét és az összemorzsolt levendulavirágokat.
Fakanállal összedolgozzuk. Kemény tésztát kell kapnunk, olyat amelyből könnyen kis gombócokat tudunk majd formázni. Ha lágyabb a tészta, olyan laposak lesznek a kekszek mint most az enyém :-))))! Volt már szebb is, csak olyan rég sütöttem, hogy elfelejtkeztem a több lisztről! :-))))
Nagyon ragacsos tésztát kapunk. Kis kb. diónyi gömböket formázunk, sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk.
Jó szellősen, mert szét fognak terülni!
Kb. 200 C fokon süssük - én 220 C fokon szoktam.
Alacsonyabb fokozaton ropogós lesz, magasabbon kívül kemény, belül lágy. Így szeretem.
Melegen nehéz kivenni a tepsiből, mert lágy. Várni kell amíg egy kicsit kihűl!
Tényleg nagyon finom.
A levendula íze főleg másnapra lesz tökéletes
(eldugtam egy pár darabot :-) )!
Kb. 25-30 db lesz belőle.
Felhasznált irodalom:
MARIE-LUISE KREUTER (2002): Biokert, Magyar Könyvklub
Maria Thun- Matthias K. Thun (2012) : Vetési Naptár 2012, Biodinamikus Közhasznú Egyesület
