Önkéntesek a kertemben - A házi rozsdafarkú

Újabb önkéntessel találkoztam a kertemben! Rozsdafarkú rakott fészket nálunk :-).

A kerti madarak jelentős segítséget nyújtanak számunkra a káros rovarok számának szabályozásában.
Számos énekes madár fiókáikat hernyókkal, álcákkal és nyüvekkel táplálja. Más madarak pedig rengeteg gyommagot fogyasztanak el.
A madarak képesek a rovarok kártételét alacsony szinten tartani.


A madarak védelme


A legfontosabb védekezési mód fészkelő- és búvóhelyek teremtése: madárodúk kihelyezése, sövények, ligetek, erdősávok telepítése, vagy a ragadozó madarak számára ülőfák, T fák felállítása.


Sok rovarevő, odúlakó madár (cinegék, légykapók, fecskék, fakúszok, csúszkák, rozsdafarkúak) száma fészekodúk kihelyezésével növelhető.
Az odúk kiválasztásánál és elhelyezésénél ügyeljünk arra, hogy a különböző madárfajok más és más formájú odút és felfüggesztési magasságot igényelnek.
Ősszel vagy télen tisztítsuk ki a fészekodúkat, hogy a fészkekben lévő parazitákat eltávolítsuk.
A fészekodúk kihelyezésére a legkedvezőbb időszak az ősz. Ilyenkor szoknak a leggyorsabban oda a madarak. A röpnyílások nézzenek DK-re.


A szabadban költő madárfajok (vörösbegy, pintyek, poszáták, füzikék, ökörszemek) számára is biztosíthatunk fészkelési lehetőségeket sövények ültetésével, fa- és rőzsekötegek kihelyezésével. 


A ragadozó madarak (egerészölyv, vörösvércse, macskabagoly) alkalmi vendégek lehetnek kertünkben.
Magas póznák és legalább 3 m magas T alakú ülőfák felállításával elősegíthetjük vadászatukat.


A madarakat etetni télen csak szélsőséges időjárási körülmények beköszöntése esetén szükséges. (Összefüggő hótakaró, kemény fagy.) A mennyiséget illetően legyünk mértéktartóak!

Házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros)

A hím feje és törzse koromfekete, a tojóé szürkésbarna.

A farok és a fartő mindkét nemnél cserépvörös. Jellemző a farok állandó mozgatása.

A rozsdafarkú szeret háztetőkön vagy más szabad helyeken üldögélni, ahonnan könnyen felkerekedhet rovarvadászatra.

Októberben elköltözik, és a telet a Földközi-tenger mellékén tölti.

Hangja: kemény, éneke reszelős, de dallamosan képzett trillákból áll.

Fészke: Falak hasadékaiban, a talajon kövek között, épületeken található általában.

Védelme

A házi rozsdafarkú számára vagy felül teljesen nyitott, vagy félkör alakban kialakított röpnyílású fészekodvak az előnyösek.

Az odvak mérete: 14 x 12 x 10 cm legyen.

Alkalmas lehet a füsti fecskék számára kialakított fészkelőhely is.

A fészekodúkat kb. 5 cm-rel az eresz alá, vagy gerendákra szereljük fel.

Felhasznált irodalom:

SCHMID-HENGGELER (1989): Szelíd növényvédelem (A biológiai növényvédelem kézikönyve), Ökoszervíz Kiadó

Önkéntesek a kertemben - A katicabogár :-)!

A vegyszermentes kertész legnagyobb segítségei az kertjében dolgozó önkéntesek :-)!
Persze a szorgos kezek sem jönnek rosszul, de most a kertünkben élő, hasznos állatról beszélek.

A gondosan átgondolt, megtervezett vegyszermentes kertünkben tanúi lehetünk, hogyan szabályozza önmagát a természet.
Szembetűnő példa - amelyet magam is megerősíthetek - a katicabogarak gyors felszaporodása, erős levéltetű fertőzöttség esetén.

Döbbenetes, hogy ezek az apró bogarak micsoda takarítást tudnak végezni!

Rengeteg levéltetű volt az idén az őszibarackfámon.

Gondolkodtam, hogy mihez is kezdjek velük, amikor észrevettem, hogy telis-tele van a fa katica bábokkal.

Úgy döntöttem, hogy nem avatkozom be hagyom, hogy a természet elintézze a maga módján.

Egyetlen segítséget adtam a katicáknak, a fa törzsére enyvezett övet ragasztottam, ami megakadályozza, hogy a hangyák ellepjék és védelmezzék a tetveket.

Egy hét alatt teljesen megtisztították a barackfát az önkéntesek :-D !

A katicabogarak a legismertebb ragadozó rovarok. Sok hasznos fajukat ismerjük.

Testük színe és rajzolata fajonként más és más.

A "klasszikus" hétpettyes, fekete pontokkal díszített piros mellett akadnak sötéten pontozott sárgák,  vagy sötét színű bogarak világos mintázattal. Sőt, akadnak egészen sötét, mintázat nélküliek is.

Méretük 3-8 mm között mozog.

Sárga petéiket tízes, húszas csoportokban, függőlegesen felállítva ragasztják a levelek fonákára vagy az ágakra.

A nagyobb termetű katicabogárfajok lárváinak teste hosszú, sötétszürke színű.

Hátlemezükön sárga és sötétszínű szőrözött szemölcsöket viselnek.

Fejlődésük folyamán 1.5 mm-es nagyságtól a 8 mm-ig nőhetnek.

Mind a bogarak, mind a lárvák főleg levéltetvekkel táplálkoznak.

Egy lárva bebábozódásáig 200-600 levéltetűt fogyaszt el.

Hazánkban előforduló fajok egynemzedékűek, ezért a permetezőszerek használata - különösen tavasszal - nagyon megtizedeli őket.

... és még néhányan :-)

Felhasznált irodalom:

SCHMID-HENGGELER (1989): Szelíd növényvédelem (A biológiai növényvédelem kézikönyve), Ökoszervíz Kiadó

Végre itt a borsóleves!

A hétvégén leszedtem az első saját borsónkat és elkészült az első idei borsóleves, ami teljes egészében a kertből való :-)
Számomra minden évben az a pillanat jelenti a "kerti nyár" kezdetét, amint elkészül az első friss borsóleves, amihez minden a kertemből kerül a fazékba.
Maga a leves pofon egyszerű, mégis van benne valami megmagyarázhatatlan ami finomabbá teszi minden másnál.
Talán a befektetett munka első igazi "gyümölcse"..., az első "konzervált" tavaszi napfény... vagy kitudja.
Minden esetre alig várom ezt a pillanatot minden évről évre :-)!

...és most már a kert is kezd alakulni! Egyre jobban elborítanak mindent a növények :-)!

Édesanyám borsólevese

Hozzávalók:

frissen fejtett borsó

fiatal répa

újkrumpli

friss fokhagyma

friss petrezselyem zöld (lehet hozzá adni petrezselyem gyökeret is)

néhány ág friss zeller zöldje

fűszerpaprika

liszt

olaj

só bors

víz

arányokat szándékosan nem írok, ízlés szerint...

Elkészítése:

Megtisztítom az alapanyagokat.

A répáról és petrezselyemről - amikor még ilyen fiatal - nem szoktam teljesen levágni a szárát és meg sem kapargatom, csak alaposan megmosom.

(Az idén, nagyon finom édes lett a répánk :-)!) Kicsit többet szoktam előkészíteni, mert a gyerekek szívesen járnak rá a friss, nyers répára :-).

Az újkrumplit sem hámozom, csak kicsit megkapargatom és ezt is alaposan átmosom.

Azt azért elárulom, hogy  nézeteim szerint a saját földem nem piszkos... Nálunk a kertből származó növényeket, gyümölcsöket nem kötelező megmosni :-)!

A növényeket belerakom egy fazékba, felöntöm vízzel, megsózom és addig főzöm, míg minden megpuhul benne (nem szoktam túl puhára, kicsit roppanósra hagyom).

Amikor késznek tűnik, paprikás rántással berántom, megborsozom és egy picit összefőzöm.

Ha tartalmasabbra szeretném, rakok bele egy kis csipetkét (szigorúan saját készítésűt :-)! )

...igazán másnap a legfinomabb, mire összeérnek az ízek!

Borsó a kertben

Ahhoz, hogy minél nagyobb legyen a terméshozamunk, gyakran szüreteljünk!

A legfinomabb akkor amikor még zsengék a szemek, de már láthatóan tele van a borsóhüvely.

Sok öntözést igényel, de mint a legtöbb konyhakerti növény, gyökérzónás legyen, a leveleket ne nagyon érje.

A borsó ágyásokat is rendszeresen takarom (mulcsozom), így tovább tartja a föld a nedvességet és számos apró élőlény segít a talaj gazdagításában. Talajtakarásra a levágott gyepet használom itt is.

Amikor még aprók a növényeink, előfordulhat (nálam minden éveben), hogy valami kicsipkézi a leveleit.

Ő a sávos csipkézőbarkó. A csipkézőbarkóknak több fajtája is létezik, nálam a sávos tevékenykedik minden évben.

Vegyszermentes védekezés módszerei közül, nekem a fahamuval való beszórás vezetett eredményre.

Az apró növényeket hintsük be fahamuval (néha meg is locsolom a leveleket, hogy jobban tapadjon a hamu), nem kedvelik a csipkézőbarkók. Csak a fiatal növényeket károsítják az imágók.

Az imágók általában lucernások talajában vagy erdőszéleken telelnek.

Márciusban - áprilisban bújnak elő és keresik fel (röpülve) a borsóvetést.

A nappal a talajon elbújva töltik és csak naplementét követően jönnek elő táplálkozni.

Tojásaikat (egyesével) a levelekre és a szárra helyezik, lárváik a Nitrogén gyűjtő gümőkön táplálkoznak.

Az új nemzedék júniusban-júliusban rajzik, ekkor távoznak a veteményesből, visszaköltöznek a lucernásba.

Korai vetéssel is csökkenteni tudjuk a kockázatot!

A borsó nitrogén gyűjtő. A nitrogént a gyökerén található gümőkben köti meg, ezért betakarításkor soha sem szoktam a gyökerét kiszedni, talaj fölött elvágom, a gyökér részt talajjavításra bent hagyom a földben. 

Előfordul, hogy leveleit talajtakarásra használom - főként akkor, ha olyan növényt vetek a helyére, amely nagyon kedveli a nitrogénban gazdag talajt.

Zöldtrágyában nem szereti a csalánlevet!

Bodzaszezon!

Már lassan vége a bodza virágzásának, nálam most készült el az első limonádé!

Van a kertemben egy hatalmasra nőtt bodzabokor.

Szándékosan telepítettem be egy pár éve, hogy ne kelljen messzire menni szüretelni :-)!

Virágjából limonádét és szörpöt szoktam készíteni, majd később jön a bogyó feldolgozás.

Kész az idei első bodzalimonádé, viszont a hagyományos gyerek változatot most egy kicsit "divatossá" és felnőttessé tettem! ;-)

Nagyon népszerűek manapság az ízesített sörök, az ún. radlerek.

Sajnos mint a legtöbb nagyüzemben készült termék, ezek sem valódi gyümölcsökből készülnek, hanem aromákból.

Én magam nem vagyok nagy sör rajongó, inkább az édeskésebb, alacsonyabb alkohol tartalmú - búza, kukorica - söröket kedvelem. 

Ez a radler történet tetszene, ha nem műanyagból készülne.

Ez volt hát a motiváció, hogy egy kicsit másféle "limonádé" is készüljön az idén.

Bodzalimonádé felnőttesen ;-)

Elkészítem a szokásos módon a Mentás bodzalimonádét, és a kiskorúaknak félreteszem a felét...

Hozzávalók (3 literhez):

6 fej bodzavirág

5 db citrom (lehetőség szerint kezeletlen héjú)

3-4 ág menta

cukor ízlés szerint

víz

Elkészítése:

Leöblítem a bodza virágokat és a mentát, lecsöpögtetem. 3 db citromot nagyon vékony karikákra szeletelek.

Egy 5 literes befőttes üvegbe rakom a citromkarikákat, rászórom a cukrot, majd jön a menta és a bodzavirágok.

A másik két citrom levét kifacsarom és elkeverem kb. 3 liter vízzel, majd az egészet beöntöm az üvegbe.

Ha nem lett tele az üveg, még vizet töltök rá.

Megkeverem és lefedve hűvösebb helyre állítom. Naponta kétszer átkeverem.

4-5 nap után leszűröm és hűtőbe teszem.

A kiskorúaké elkészült.

Aki a nagykorú változatot szeretné, az fogyasztás előtt a poharát félig töltse sörrel, majd öntse fel mentás bodzalimonádéval :-)! Meg is lehet keverni egy kicsit!

Nagyon finom!

Bodza a kertben

Néhány héttel korábban - a hangyákról írt bejegyzésemben - említettem, hogy frissen vágott bodza ágakkal terítem be a hangyák által "megtámadott" birsalma fám alatt a talajt.

MŰKÖDIK! Elköltöztek :-))))))! Úgy látszik nem csípik az erős bodzaszagot...

Hangyák a birsalmafán

Hangyák költöztek a birsalmafámra.
Ennek kapcsán ma kicsit hangyázom :-)...

Hasznos vagy káros a kertben?
Van amelyik hasznos, és van amelyik káros. Na de melyik?!

Három féle hangya fordulhat elő a kiskertben:

• Erdei hangya
• Borostyánsárga hangya
• Fekete fahangya

Az Erdei hangyák hasznosak. Megtámadják a kártevőket, petéiket, lárváikat elfogyasztják.
Szerepet játszanak az erdei méz termelésben :-). Ez furcsa ugye? :-)
Vajon hogy csinálják?
A kéregtetveket (amelyek ártalmatlanok) böködéssel fokozott mézharmat leadásra ösztökélik. Ezt aztán összegyűjtik a méhek.
Természetes ellenségük a harkály.
Sajnos a birsen tanyázó hangyáim nem erdei hangyák :-(.

Az erdei hangyákkal ellentétben mind a borostyánsárga, mind a fekete fahangya kártevők.
A fotón is látszik, hogy a mi hívatlan vendégeink Fekete fahangyák, róluk fogok írni.

Fekete fahangya (Lasius niger)

Testük fekete, kb. 4 mm hosszú.

Fészküket a növény közelében, a talajban építik fel.

Kedvelik a száraz, napos helyeket.

Kárképük:

Megrágják a növények gyökérnyakát, rákapnak más kártevők által megsebzett gyümölcsökre.

Megvédik a levéltetveket természetes ellenségeiktől, ezért azok gyorsan elszaporodnak.

Csápjaikkal folyamatosan intenzívebb szívogatásra és több édes mézharmat leadásra ösztönzik a tetveket.

Megelőző védekezés

A hangyákat erős szagú, erjesztett üröm- és gilisztaűző varádics kivonattal lehet elriasztani.

Készíthetünk talajtakarást paradicsomlevelekkel, bodzalevelekkel.

Ültethetünk a fa alá levendulát, majorannát, és beporozhatjuk a növényt algamésszel.

A bodzaleveles mulcsozást használom. Beterítettem  a fa alatt frissen vágott bodza ágakkal.

Majd beszámolok az eredményről! Ezt a módszert most alkalmazom először.

Közvetlen védekezés

A fa törzsére enyvezett övet kell helyezni. A kereskedelemben kapható (pár száz forintért) - erre a célra - ragasztó szalag, melynek mindkét oldala ragacsos. 

Ezzel kell a fa törzsét több helyen is körbevenni, hogy a hangyák ne tudjanak áthaladni rajta.

Közvetlen védekezésként kihelyezhetünk dobozokba, edényekbe mézzel elkevert élesztőt. Még nem próbáltam...

Felhasznált irodalom:

SCHMID-HENGGELER (1989): Szelíd növényvédelem (A biológiai növényvédelem kézikönyve), Ökoszervíz Kiadó