Ezek a sötétebb, hidegebb idők alkalmasak talán arra, hogy egy kicsit misztikusabb témák kerüljenek porondra.
Gyengébb idegzetűeknek nem ajánlom :-)!!!
A HOLD fázisai
A természeti népek - így eleink is - a természet ritmusai szerint éltek. Figyelték a csillagokat.
A Tabula Smaragdínáról : "Ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsd."
Vagy egy későbbi, ismertebb formában: "Amint a mennyben, úgy a földön is."
Majd megfeledkeztünk ezekről a törvényekről, azt gondoltuk buta öregek, honnan is tudhatnák! Majd mi megmutatjuk!
Mára már látjuk, hogy rossz volt az irány... Vissza kell tekintenünk, fel kell fedeznünk újra az ősi tudást...
1664-ből Lippai Jánostól idéznék az induláshoz:
"Csak nem minden konyhára-való fűvek,az kíknek győkerekkel nem élünk, hóld nevelkedésére leg-hasznosabban véttetnek. Mert ha hóld fogytára vetik, vagy igen későn nőlnek; vagy semmire-kellők lésznek. Az-is gyakran történik, hogy noha az mag szép friss, és jó, hóld nevelkedésére is vetik; de ha a Csillagoknak szerencsétlen, és ellenkező fordulásokraesik vetése: se nem nől, se jót nem várhatni belőlle.Azért Palladius meg-vallya, hogy noha a főld magában zíros, minden fogyatkozás-nélkül az mag-vetéshez alkalmatos: de ha az kertész nem vigyáz figyelmetessen, az csillagok helyheztetésekre; köllemetes tekéntetekre; sokszor meg-csalatkozik."
(POSONI KERT KIBEN MINDEN KERTI Munkák, Rendelések, Virágokkal, Veteményekkel, Fákkal, Gyümölcsökkel és Kerti Csömötékkel való baimolódások: azoknak Nemek, hasznok, bé-csinálások bővségesen Magyar nyelven le-irattattanak, kivált-képpen azok, az kik ESZTERGAMI ÉRSEK URÚNK Ő NAGYSÁGA POSONI KERTEBEN TALALTATNAK. Az Nemes Magyar Nemzetnek közönséges hasznára. Jesuiták rendin-való P. LIPPAY JÁNOS - által. Anno 1664.)
Növekvő Hold? Fogyó Hold?
Amikor a Hold korongja nem teljes, nem biztos, hogy egyértelműen meg tudjuk állapítani fogyóban van-e, vagy növekvőben.
Az Újhold vékony sarlója és a fogyó Holdé csak abban különbözik, hogy domborodásuk ellenkező irányt mutat.
Az északi féltekén az első negyed mindig jobbra mutat a domború oldalával, az utolsó negyed pedig balra.
Segítségünkre a franciák a következő eljárást találták ki: képzeletben egy-egy vonallal kötik össze a Hold két szarvát, és így kapják a d, illetve a p betűt. "d"-vel kezdődik a dernier (utolsó) szó, tehát ilyenkor a Hold fogyóban van (utolsó negyed); "p"-vel kezdődik a premier (első), tehát a Hold növekvőben van (első negyed).
A magyar nyelvben a holdsarlónak a D, illetve C betűhöz való hasonlóságát használjuk fel a Dagad és Csökken szavakkal.
A latinban ugyanezekkel a betűkkel éppen fordított lesz az értelme: Crescit - növekszik, Decrescit - csökken. Ezért nevezték a rómaiak a Holdat hazugnak. :-)
E szabály azonban csak a Északi féltekén alkalmazható. Ahogy közelítünk az egyenlítőhöz a Hold sarló erősen oldalt dől, majd hogy le nem fekszik.
Egészen közel az egyenlítőhöz pedig a Hold már szinte csónaknak látszik.
Azonban ha biztosra akarunk menni a Hold fázisának megállapításában: a növekvő Holdat este látjuk a nyugati égen, a fogyó Holdat reggel a keleti égen.
Mivel a HOLD a NAP-tól kapja a fényét, ezért a holdsarló kidudorodó részének kell a NAP felé fordulnia.
Művészek gyakran megfeledkeznek erről :-), és tájképeken láthatjuk úgy, hogy egyenes oldalával fordul a NAP felé :-) (Művészi szabadság :-)).
A HOLD-nak a FÖLD körüli keringési ideje 27.33 nap. Ahhoz azonban, hogy a HOLD a NAP-hoz viszonyítva a kiindulási ponthoz visszatérjen - a keringési idejénél valamivel többre - 29.5 napra van szükség.
Ezt a 29.5 napos periódust nevezzük szinodikus holdritmusnak.
A Holdnak minden újhold előtt be kell hoznia a Naptól való lemaradását. A lemaradás abból adódik, hogy közben a Föld is továbbmozdult.
Amikor a Hold a legközelebb van a Naphoz, akkor egyáltalán nem látjuk, ilyenkor van újhold.
A Földről mindig ugyanazt az arcát látjuk a Holdnak, azért mert a Hold pontosan olyan gyorsan forog a saját tengelye körül, amilyen gyorsan a Föld körül kering.
A holdkeltét és a holdnyugtát a Föld saját tengelye körüli forgásnak köszönhetjük.
A HOLD ereje
Mára már nyilvánvaló, hogy a Hold különböző fázisai hatással vannak a földi életre.
Legjelentősebb hatást - az élet alapját képező - vízre gyakorolja. (Gondoljunk csak az ár-apály jelenségre.)
A vízen keresztül a Hold erők az összes növény, állat és ember életére hatnak.
Minél nagyobb a Földről látható holdrész, annál erősebb a hatása az összes földi élőlényre, teliholdkor a legerősebb, utána folyamatosan csökken. Újholdkor a leggyengébben érzékelhető, majd ismét erősödni kezd.
... folyt.köv. ...
Felhasznált irodalom:
J.I. PERELMAN: A végtelen csillagvilág
REGINA ENGELKE: Kertészkedés a Holddal
LIPPAY JÁNOS: Posoi Kert
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése