Mezei zsurló a konyhakertben

Előző írásomban említettem a szőlő szelíd védelme során alkalmazható zsurló készítményeket.

Nézzük most kicsit bővebben, mi mindenre használható a Mezei zsurló a kertészetben.

A természetgyógyászatban gyakran találkozhatunk a Mezei zsurló lenyűgöző képességeivel, viszont kevesen tudják, hogy a növényvédelemben is kivételes. Saját kertemben szinte alapszerként használom a zsurlófőzetből készült permetlevet.

Mezei zsurló (Equisetum arvense)

Magyar népi elnevezései: kannamosófű, bábaguzsaly, cindrót, békarokka, sikárlófű, ólomsimítófű, békaláb.

Kora tavasszal, a talajban mélyen kúszó, elágazó gyökértörzsből, elágazásmentes barnás, spóratermő termőszárat hajt. (A képen jobbra.)

A zsurlónak nincs virága. A spórák kiszóródása után a termőszár elhal, majd ezt követően jelennek meg a zöld, kb. 20 cm magas meddőhajtások, amelyek kis fenyőfákhoz hasonlítanak.

Szántóföldeken, töltéseken és árokpartokon tenyészik leggyakrabban.

Igen magas a kovasavtartalma.

Alkalmazása

A növények erősítésére és gombabetegségek ellen használható főzetként vagy erjesztett kivonatként.

A déli hőség előtt, de napsütéses időben kell kijuttatni közvetlenül a növényekre és a talajra.

Gombabetegségek ellen sikeresen alkalmazhatjuk zöldségek, bogyósok vagy gyümölcsfák esetében.

Közvetlenül a fertőzés előtt kiszórva hatásos a babrozsda, burgonyavész és a paradicsomvész esetében.

Ha a fejessalátát kezeljük mezei zsurlóval, viaszrétege megvastagodik, ellenállóbbá válik a baktériumos, gombás fertőzésekkel szemben.

Hatásos a lisztharmat elleni védekezésben is, kivéve az uborka lisztharmat esetében (itt réti lórom alkalmazása segít).

Ősszel és tavasszal lombhullás és a hajtásnövekedés idején ajánlatos a kert egész területét, a gyümölcsfákat,  és a bogyósgyümölcsűeket is alaposan lepermetezni.

Rendszeresen használom a zsurlófőzetből készült permetlevet az Őszibarack fám védelmére, levélfodrosodás ellen. 

A zsurlólevet 3 x alkalmazom, 10 naponként. Önmagában azonban nem elegendő. A fa koronája alá fokhagymát ültetek (sokat), és  a fertőzött leveleket le szoktam szedni, elégetem. (Csak egy őszibarack fa van a kertemben, ezért nem nagy bravúr a fodros leveleket eltávolítani. Egy ültetvényen már nagyobb feladat lenne... de végül is ez egy konyhakertről szóló blog... :-).)

Ezzel a módszerrel minden évben sikeresen "meg tudom fogni" az őszibarack levélfodrosodást.

Főzet készítés

10 l vízhez adunk 1 kg friss vagy 150 g szárított zsurlót. 24 órán át áztatjuk, majd kis lángon 20 percig főzzük. Lefedve hagyjuk kihűlni. Ötszörösre hígítjuk állott vízzel  (esővíz vagy kútvíz a legideálisabb) permetezés előtt.

Mire? Hogyan?

• Fertőző talaj gombabetegségek ellen : 
  Főzetet, napos időben délelőtt, 3-szor egymást követő napon, egész évben rendszeresen, 5-szörös hígításban.
• Lisztharmat, monília, rozsda, varasodás, őszibarack levélfodrosodás, paradicsom levélfoltosság:
  A főzetet 0.5-1%-os vízüveggel keverve, rügypattanás előtt, tavasszal, közvetlenül a növényre permetezve, 5-szörös hígításban.
• Csírabetegségek:
  Főzetet kell alkalmazni, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben 50 g száraz növényt adunk 1 l vízhez, és ebbe áztatjuk a vetőmagot, hígítás nélkül.
• Levéltetvek, takácsatkák (piros gyümölcsfa takácsatka) ellen:
  A főzetet 0.3%-os kenőszapannal elegyítjük, közvetlenül a növényre permetezzük 5-szörös hígításban. Egész évben alkalmazható.
• Növényerősítésre:
  Az erjesztett változatot  használjuk, csalánnal együtt erjesztve. Az erjesztés módjáról egy másik alkalommal fogok írni. Ezt is ötszörös hígításban kell alkalmazni, a talajra locsolva.

Szerek amikről írtam

Vízüveg (Nátriumszilikát)

Magas kovasavtartalmú, lúgos hatású folyadék. Nem méreg.

Kenőszappan (Káliszappan)

Rövid hatástartamú. Főleg levéltetvek visszaszorítására alkalmas. Elősegíti a zsurló (vagy más szerek) tapadását a növényen.

Agyagos zsurlólé

Az előző bejegyzésemben említettem a szőlőlisztharmat elleni megelőző védekezésben.

A zsurlófőzetbe agyagot morzsolunk, kevés tehéntrágyát, egy marék kőport vagy kovaport. Simára kell keverni, majd 24 órán keresztül állni hagyni. Használat előtt át kell keverni és pl. a szőlő fás részeit bekenni vele.

Felhasznált irodalom:

SCHMID-HENGGELER (1989): Szelíd növényvédelem (A biológiai növényvédelem kézikönyve), Ökoszervíz Kiadó

MARIA TREBEN (1990): Egészség Isten patikájából, HUNGALIBRI Kiadó