Tanulmányi kirándulás

A Villányi borvidéken jártam! :-)

Mi más érdekelhet a legjobban, mint a SZŐLŐ, a BOR és természetesen vegyszermentesen.
Meglepő eredményeket tapasztaltam.
A Villányi borvidéken számos szőlősgazda  egyre nagyobb területeken alkalmazza az "új módszereket"!

A Bock-borászat 2010 óta műveli szőlőterületeinek egy részét - hivatalosan is - ökológiai módszerekkel.
A "hivatalos" kezdést megelőzően már hét éve csak zöld szereket használtak.

De említhetném a térség másik nagy nevét a Gere pincészetet, akik szőlőterületük jelentős részén organikus termelési módszereket alkalmaznak.
2008-ban 1 hektányi terület bevonásával kezdték az "új módszerekkel" való gazdálkodást.
A sikereket követően 2009-ben már 10 hektárra terjesztették ki a vegyszermentes termesztést, 2010-től pedig már 65 hektáron alkalmaznak ökotechnológiát.
Ha jól számolok Geréék első ökohektáráról származó hivatalosan is BIO minősítéssel ellátott borára még egy pár évet várnunk kell!

A vegyszermentes szőlészetben és borászatban, én mégis a térség "Ifjú titánjától", Bakonyi Pétertől várom a "legtöbbet". Péter környezettudatos elköteleztettsége, illetve elképzelései - mindez fiatalságával ötvözve - sokat ígérőek.
Az organikus szőlőtermelésen kívül a paradicsom termesztésben is szelíd módszereket alkalmaz.
Nem a nagy volumenű termelésben látja a jövőt, hanem a kis mennyiségben, kézimunkával előállított, magas minőségű egyedi termékekben!
Péter nem csak az előállított biominőségű bort szeretné átadni fogyasztóinak, hanem egy teljes - borhoz társuló - élményt.
Drukkolunk neki!

Mit is jelent a biológiai gazdálkodás?

Említem ökomódszerként, organikus termelési módszerként vagy vegyszermentes gazdálkodásként.

De a hétköznapokban használt biogazdálkodás is ugyanezt jelenti.

Azonban ha pontosan akarjuk meghatározni nem minden vegyszermentes BIO, de minden BIO vegyszermentes. (Édesapámnak és minden műszakinak: a BIO a vegyszermentes valódi részhalmaza :-). Ahogy apukám a fiaimnak mondani szokta: "Minden Matematika!" ... és tényleg! :-) Erről egyszer lehet, hogy írok, pl. milyen összefüggés fedezhető fel a Fibonacci és a természet között? ... érdekes témák... )

Az én kertem vegyszermentes, de sajnos nem bio. Ugyan én magam nem használok szintetikus szereket, vegyszereket a kertemben, betartom az ökológiai gazdálkodás szabályait, elveit.

Akkor mégis miért?

A Minősített biogazdálkodásnak szigorú szabályai vannak, amelyek tartalmaznak rajtunk kívülálló, általunk nem befolyásolható tényezőket.

Nekem például a konyhakertem túl közel van a szomszédaimhoz, nem elegendő nagy az ún. átszóródási sáv.

Mivel nem gazdálkodnak kizárólag "szelíd" módszerekkel, ezért esély van rá, hogy mi is kapuk némi  mérget. Persze azért én mindent megteszek, hogy jelentősen csökkentsem a mértékét, de sajnos teljesen kizárni egyenlőre nem tudom.

A szabályozás szerint biotermesztést csak a vegyszeresen kezelt területtől elzártan (fasoros út, erdősáv, nádas, tó, nem művelt terület, erdő vagy másik bioterület határral) lehet folytatni. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a biotermesztési előírások szerint kezelt teljes terület 20 m-es szegélyén (körben) termesztett növények nem nevezhetőek biotermékeknek.

Tehát akkor mit is jelent a biológiai gazdálkodás?

A biológiai gazdálkodás során nem  gyártunk, hanem élőlényekkel foglalkozunk.

Az állatok és a növények is szívesen élnek közösségben, vannak köztük barátok és ellenségek, természetes ellenségek.

A természetes ellenségek nagy szerepet játszanak az "okosan" végzett ökológia gazdálkodás során.

Számos betegséget, fertőzést tudunk "gyógyítani", megelőzni a természetes ellenség segítségével.

"A betegségek ellen legjobb védekezés a megfelelő körülmények közötti jóltartás."

A biológiai gazdálkodás két nagy területe:

• Szervesbiológiai gazdálkodás :a figyelem elsősorban a talajra irányul. A talaj milliárdnyi élőlénynek ad otthont. Flórájának gazdagítása kap hangsúlyt. A talajtakarás jelentős szerepet játszik a flóra gazdagításában.A talajt csak nagyon idokolt esetben forgatja.

• Biodinamikus gazdálkodás: Komposzt és szerves trágyák használatán alapszik, de a természetes ásványi anyagok (pl. kőzetlisztek) is jelentős szerephez jutnak. Döntő különbség az előző módszerrel szemben, hogy a kozmikus erők (dynamos = erő) közreműködésére is támaszkodik. A talajforgatás alapvető, mert a módszer azt vallja, hogy így a talaj hatékonyabban tudja felfogni s kozmikus hatásokat. A vetést a holdciklusokhoz, illetve bolygóállásokhoz illesztve végzi. (Ezt a részét én is alkalmazni szoktam.)

Terjünk vissza a Villányhoz és a BORhoz! :-)

 

Bakonyi Péter szerint a Cabernet Franc a legalkalmasabb az ökoművelésre. Tőkénként 1 kg szőlőre lehet számítani.

Az ökogazdálkodásba bevont dűlők messziről is szemmel látható különbsége, hogy nincs "kikapálva", illetve talajtakaróként pillangós növényeket vetnek közé.

A talajtakarás csökkenti az eróziót, a föld laza marad, kiszorítja a gyomokat!

A pillangósok nitrogénnel töltik fel a talajt, nincs szükség - korábban ebből a célból kiszórt -műtrágyára.

Pillangós növények például:

• Komlós lucerna
• Mézontófű
• Fehér here
• Tarka koronafürt
• Fehér mustár
• Stb.

Szársomlyó legendája

"Egyszer volt, hol nem volt, élt nagyon régön ëtt Harsányban ëgy boszorkány. Ennek a boszorkánnak vót ëgy lëánya, ugy hitták, hogy Hërka. Ez a lëány ollan szép vót, hogy Belzebub, a főördög is beleszeretött, és el akarta vönni.
A boszorkán nem akart az ördögge rokonságba keverönni, de fét is tüle. A boszorkán aszonta neki, hogy csak akkó adi nekije a lëánt, ha mëgszánti a harsányi hëgyet estétü rëggelig, még a kakasok nem kukorékúnak.
Akkó este nekifogott az ördög ëgy këcskén mëg ëgy macskán szántani. Mëgláccik még mast is a kűbe a këcske nyoma mëg a macska nyoma is.
Az ördög igön sietött, osztán mindég káronkodott, mer kemén vót a kü, oszt szikrázott, mind az istennyila.
A boszorkán mindég nézte az ablakon, hogy nem-ë végez elébb, mind ü számétotta. Mikó látta, hogy az ördög má majdnem a hëgytetére ér, mëgijett, mer még messze vót a röggel. De hörtelen gondót ëgyet, kifutott a tikólhó, oszt mëgnyomta a kakas farát, hogy kukorékújon. A kukorékulásra az ördög mëgmérgesödött, kirántotta az ekét a fődbű, és elvette messzire. Beremëndbe esött lë, és ott, ahun lëesött, ëgy nagy gödör lëtt. Ez a gödör még mast is mëgvan, víz van benne. A macska mëg a kecske ugy mëgijettek, hogy nekifuttak a Drávának. Azér ollan örvényös foló a Dráva!
Belzebub mëg lëfutott az Ördögbarázdán. Az Erdőfődön mëg a Harsányipusztán mënt körösztül. Futott arra nyugot felé, mer má világosodott. Közbe eveszitötte a csizmáját. Ahun az ëgyik lëesött a lábáru, és kifolt belüle a főd, ottan lëtt Göntér. A másikbu mëg a siklósi várdomb lëtt.
Ü mëg szégyönében a főd alá butt Harkán-nál. Azér gyün föl ott a fődbű ollan büdös víz. Harkánt mëg a szép Hërkárú hilik Harkán-nak."

Szelíd növényvédelem a szőlőben

Szőlőlisztharmat (Uncinula necator)

Gomba okozta fertőzés, amely a rügyekben és a hajtásokban telel át micélium formájában.

Fertőzési hullám júniusban következik be.

Kárképe:

A levelek színén fehéres penész jelenik meg, majd sötét foltok keletkeznek (elpusztult szövetek).

A levelek gyorsan hervadnak, de nem pusztulnak el teljesen, viszont korán lehullanak.

A fertőzött bogyók megrepednek és utat nyitnak más kórokozóknak.

Megelőző védekezés:

• Trágyázás érett humuszos komposzttal.
• Kerülendő a nitrogén túladagolás (a sorközbe vetett pillangósok nem okoznak túladagolást, pontosan annyi nitrogént kötnek meg a levegőből, amennyire szükség van).
• Talajtakarás
• Zsúrlólével való permetezés a hajtásnövekedési időben.
• A tőke fás részeit kenjük be agyagos zsúrlólével tavasszal és ősszel is

Közvetlen védekezés:

Permetezzünk nedvesíthető kénnel (0.2%) kihajlás kezdetétől 8-14 naponként (forró időben ne permetezzünk, a levelek megperzselődhetnek).

KÉN: az elemi kén néha alkalmazható. Kontakt hatású, nem kerül be a növényi nedvkeringésbe, jól lemosható. A növényre nézve alig ártalmas.

Néhány fotó kedvcsinálónak

...és szerintem még ez is szép :-)

A Siklósi Vár

...és ez is

Felhasznált irodalom:
SELÉNDY (1997): Biogazdálkodás - az ökológiai szemléltű gazdálkodás kézikönyve, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó
SCHMID-HENGGELER (1989): Szelíd növényvédelem (A biológiai növényvédelem kézikönyve), Ökoszervíz Kiadó
Az ördögszántotta hegy. Baranyai mondák, hiedelmek és történetek. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója