SZŰCSI
Néhány hete már tervezgetem, hogy körbe fotózzam a falunkat, és bemutassam itt a blogban.
Készült pár kép, és ez a kis séta felvetett néhány gondolatot és vágyat bennem, amely mára egyre jobban elhatározássá érik.
Madártávlatból
 |
| ...és itt szoktam futni :-) |
 |
| ...ez mind a kilátás futás közben... |
...és egy kicsit közelebbről
Borvidéken lakom :-)
Aratás
Lassan véget ér az aratás. Ugye tudjuk, hogy mikor kezdődik a hagyomány szerint, amit a mai napig követnek.
Péter és Pál napján!
...és mikor lehet aratni? Ha a búza - amikor fújja a szél - siseg! Ugye milyen szép nyelvünk van... Pontosan tudjuk, hogy milyennek kell lenni a búzának... :-)
A búza érési szakaszai a hagyomány szerint:
A búza érési szakaszai a hagyomány szerint:
- Szárba szőkés - Szent György nap körül (04.24.)
- Májusban kihányja a fejét
- Vid napjáig növekedik (06.15.)
- Péter-Pálkor (07.29.) megszakad a töve, ettől kezdve már csak érik, lehet kezdeni az aratást.
Gyönyörű! ...földet fogok venni!
Szűcsi fekvése
A Mátra hegység lábánál Gyöngyöstől nyugatra helyezkedik el a dombok határolta település. A katlanba épült falut a völgyben végighúzódó patak szeli ketté. Megközelíthető az M3-as autópályáról Gyöngyös és Hort irányából, valamint a 21-es főútról, Selyp irányából.
Szűcsi története
A település határában késő bronzkori szórványleletek és honfoglaláskori régészeti emlékek kerületek elő.
Az első okleveles említése 1267-ben Swch alakban történt.
A falut 1412-ben Zeuch, 1413-ban Zewchy, 1416-ban Zwchy néven írják le.
A falu plébániája szerepelt az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben.
A falu birtokosa a Szücsy család volt 1412-ig, majd a Pálócziaknak adományozta Zsigmond király.
Az utolsó Pálóczi a mohácsi csatában vesztette életét.
E család kihalta után 1527-ben Ráskay Zsigmond lett a birtokosa.
1552-ben már több nemesi család birtokolja, ebben az időben nyolc portával rendelkezik.
A török hűbérbirtoknak használta és a jászberényi nahiéba tartozott, majd 1626-tól Földváry György tulajdonába került, s ettől kezdve ők és a beházasult rokon családok birtokolták két évszázadon keresztül a települést.
1741-ben a Földváryak voltak a helység legnagyobb birokosai. A 19. század első felében a Wágner, Bajza, Orosz, Sipos, Rutkay és Tóth család birtokolta Szűcsit, a 20. század első felében pedig Schilchter Izidor számított a legnagyobb birtokosnak 1400 hold területtel.
A volt úri lakok közül csak a Bajza kúria maradt épen. 1994-ben nemcsak felújították, de kiállítással is berendezték.
Az első okleveles említése 1267-ben Swch alakban történt.
A falut 1412-ben Zeuch, 1413-ban Zewchy, 1416-ban Zwchy néven írják le.
A falu plébániája szerepelt az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben.
A falu birtokosa a Szücsy család volt 1412-ig, majd a Pálócziaknak adományozta Zsigmond király.
Az utolsó Pálóczi a mohácsi csatában vesztette életét.
E család kihalta után 1527-ben Ráskay Zsigmond lett a birtokosa.
1552-ben már több nemesi család birtokolja, ebben az időben nyolc portával rendelkezik.
A török hűbérbirtoknak használta és a jászberényi nahiéba tartozott, majd 1626-tól Földváry György tulajdonába került, s ettől kezdve ők és a beházasult rokon családok birtokolták két évszázadon keresztül a települést.
1741-ben a Földváryak voltak a helység legnagyobb birokosai. A 19. század első felében a Wágner, Bajza, Orosz, Sipos, Rutkay és Tóth család birtokolta Szűcsit, a 20. század első felében pedig Schilchter Izidor számított a legnagyobb birtokosnak 1400 hold területtel.
A volt úri lakok közül csak a Bajza kúria maradt épen. 1994-ben nemcsak felújították, de kiállítással is berendezték.
A I. világháborúban 220-an vettek részt és 56-an haltak hősi halált. A II. világháború idején a község 2 hétig tartó álló harc után 1944. december 6-án szabadult fel. A községházát találat érte és így az iratok nagy része elpusztult.
1951-ben a község határában nagyarányú bányafeltárási munkálatok kezdődtek meg, amelynek eredményeképpen 1955-től két lignitbánya és egy altáró működött, egészen az 1960-as évek elejéig, a bánya bezárásáig.
1983-ig a Gyöngyösi járáshoz, a járások megszűnése után pedig 1984-1990 között pedig a Gyöngyösi városkörnyékhez tartozott. A tanácsrendszer alatt mindvégig önálló tanácsú község volt. 1990 óta – hasonlóan valamennyi városhoz és községhez – önkormányzattal rendelkezik.
Szűcsi nevezetességei
* A községben született Bajza József, a magyar kritikairodalom megteremtője, Kossuth Hírlapjának, a Kritikai Lapok és az Athenaeum szerkesztője, a Pesti Magyar Színház (Nemzeti Színház) első igazgatója. A Bajza-kúriában Emlékmúzeum található. A helység általános iskolája szintén a költőről kapta nevét, akinek mellszobra is megtalálható a faluban.
* Háborús emlékhelyek: a juhakol, amely 1944 telén a szökött katonáknak adott menedékhelyet. A községben andezittufába vájt pincesor található, ahova a front átvonulásakor a faluból többen menekültek.
* Klasszicista stílusú templomát 1825-1828 között építette Rábi Károly. Szabadon álló, egyhajós, homlokzattornyos épület. Védőszentje: Szent Kereszt.
* Nepomuki Szent János szobra a templom előtt bal oldalt helyezkedik el. A színes kőből faragott szobrot 1872-ben újították fel.
* Az I. és II. világháború hőseinek állít emléket a templomkertben lévő hősi emlékmű.
* A templom kertjében található a község múltja rendkívül szomorú eseményének emléke, egy kopjafa, mely a volt X-es aknában 1959-ben történt bányaszerencsétlenség 31 áldozatának állít emléket.
* A természeti és környezeti adottságok kedvezőek a szőlő termesztésre, a település a mátraaljai történelmi borvidék része. Északi oldalán az idelátogató turista tufába vájt, sajátos hangulatú borospincék sorát találja.
* A Táncsics Mihály u. 4. sz. alatti magánterület, a hagyomány szerint az egykori Pálos-rendi szerzetes kolostor romja. A terméskőből álló középkori falak részben 15. századiak. A fennmaradt gazdasági épület kétharmad része alatt pince helyezkedik el.
* A település déli határában festői szépségű tavak vonják magukra az ide látogatók figyelmét. Mindhárom tó hallal telepített, a meghatározó halfajta a ponty, de található itt keszeg, harcsa, csuka, süllő és amur is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése