Hangyák a birsalmafán

Hangyák költöztek a birsalmafámra.
Ennek kapcsán ma kicsit hangyázom :-)...

Hasznos vagy káros a kertben?
Van amelyik hasznos, és van amelyik káros. Na de melyik?!

Három féle hangya fordulhat elő a kiskertben:

• Erdei hangya
• Borostyánsárga hangya
• Fekete fahangya

Az Erdei hangyák hasznosak. Megtámadják a kártevőket, petéiket, lárváikat elfogyasztják.
Szerepet játszanak az erdei méz termelésben :-). Ez furcsa ugye? :-)
Vajon hogy csinálják?
A kéregtetveket (amelyek ártalmatlanok) böködéssel fokozott mézharmat leadásra ösztökélik. Ezt aztán összegyűjtik a méhek.
Természetes ellenségük a harkály.
Sajnos a birsen tanyázó hangyáim nem erdei hangyák :-(.

Az erdei hangyákkal ellentétben mind a borostyánsárga, mind a fekete fahangya kártevők.
A fotón is látszik, hogy a mi hívatlan vendégeink Fekete fahangyák, róluk fogok írni.

Fekete fahangya (Lasius niger)

Testük fekete, kb. 4 mm hosszú.

Fészküket a növény közelében, a talajban építik fel.

Kedvelik a száraz, napos helyeket.

Kárképük:

Megrágják a növények gyökérnyakát, rákapnak más kártevők által megsebzett gyümölcsökre.

Megvédik a levéltetveket természetes ellenségeiktől, ezért azok gyorsan elszaporodnak.

Csápjaikkal folyamatosan intenzívebb szívogatásra és több édes mézharmat leadásra ösztönzik a tetveket.

Megelőző védekezés

A hangyákat erős szagú, erjesztett üröm- és gilisztaűző varádics kivonattal lehet elriasztani.

Készíthetünk talajtakarást paradicsomlevelekkel, bodzalevelekkel.

Ültethetünk a fa alá levendulát, majorannát, és beporozhatjuk a növényt algamésszel.

A bodzaleveles mulcsozást használom. Beterítettem  a fa alatt frissen vágott bodza ágakkal.

Majd beszámolok az eredményről! Ezt a módszert most alkalmazom először.

Közvetlen védekezés

A fa törzsére enyvezett övet kell helyezni. A kereskedelemben kapható (pár száz forintért) - erre a célra - ragasztó szalag, melynek mindkét oldala ragacsos. 

Ezzel kell a fa törzsét több helyen is körbevenni, hogy a hangyák ne tudjanak áthaladni rajta.

Közvetlen védekezésként kihelyezhetünk dobozokba, edényekbe mézzel elkevert élesztőt. Még nem próbáltam...

Felhasznált irodalom:

SCHMID-HENGGELER (1989): Szelíd növényvédelem (A biológiai növényvédelem kézikönyve), Ökoszervíz Kiadó